Kik programozz�k az agyunkat?

Az egyik legm�lyebb hat�s�, gyakran az eg�sz �letutunkat meghat�roz� programot a sz�leinkt�l kapjuk. Az a m�d, ahogyan sz�leink viselkedtek, ahogyan megk�zd�ttek, vagy megh�tr�ltak egy-egy neh�zs�ggel szemben, tudat alatt m�lyen benne �l a gyermekeikben.

Nagy az es�ly arra, hogy hasonl� esetben a sz�l�i viselked�smint�t fogj�k k�vetni, hiszen nem l�ttak m�st. Ha pedig l�ttak is, a sz�leikt�l kapott minta sokkal hat�konyabb. Azok az elvek, amelyeket sz�leink pl�nt�ltak bel�nk, egy �letre meghat�rozhatj�k, hogy milyen ter�leteken, milyen megold�si m�dszerekkel pr�b�lkozzunk.

A m�sik nagy programoz� az iskola. Ma m�r egyre t�bb kutat�s mutatja ki, hogy a hagyom�nyos iskolai oktat�s a gazdag gyermekkori k�pess�gsk�la besz�k�t�s�nek, elsorvaszt�s�nak, uniformiz�l�s�nak egyik leghat�konyabb eszk�ze.

"Minden gyerek egy m�v�sz, a k�rd�s csak az,
hogyan maradjon m�v�sz, ha m�r feln�tt."
(Pablo Picasso)

"Gyakran egy �let nem el�g hozz�, hogy azt a rabszolg�t, amelyet az iskol�ban neveltek bel�nk, kiverje bel�l�nk" - �llap�tott�k meg a nevel�studom�nnyal foglalkoz� szakemberek.

Napjainkban tan�i vagyunk annak, hogy a serd�l�kori, de sokszor a feln�ttkori viselked�s legfontosabb programoz�j�v� l�p el� a t�megkommunik�ci�, f�k�nt a telev�zi�s m�sorsug�rz�s.

Ezzel az a baj, hogy a tv m�sorok, mozi �s videofilmek egy nem l�tez�, kital�lt, mesters�gesen, sokszor negat�v ir�nyban torz�tott vil�got t�rnak el�nk gyakran nagyon hat�kony eszk�z�kkel.

Az innen m�solhat� �letvezet�si �s viselked�si programok a val�s�gos �letben vagy semmit sem �rnek, vagy egyenesen k�rosak, vesz�lyesek a t�rsadalomra �s az egy�nre egyar�nt.

Mi a megold�s ?

A fentiekb�l az k�vetkezik, hogy azokat a programokat, amelyekkel �let�nk sor�n felt�lt�dt�nk a sz�leink, az iskola, a k�rnyezet�nk r�v�n, rendszeres id�k�z�kben fel�l kell vizsg�lnunk.

Olyan ez, mint a hogyan a sz�m�t�g�peinkben is id�r�l-id�re le kell cser�ln�nk m�r elavult sz�vegszerkeszt� programjainkat, k�l�nben egy id� ut�n nem tudjuk fogadni, elolvasni a k�rnyezet�nkb�l �rkez�, m�r modernebb programnyelveken irt �zeneteket.

A fej�nkben l�v� programjainkat is folyamatosan friss�ten�nk kell, mert nagy a vesz�lye annak, hogy a sz�leinkt�l, iskol�inkt�l, munkahely�nkt�l kapott viselked�si programjaink m�r elavultak, nem alkalmasak a jelenlegi helyzet�nk �s �letprobl�m�ink megold�s�ra. "Lifelong learning" - "�lethosszig tanul�s" - ez a jelsz� a fejlett orsz�gokban, ahol azt vallj�k, hogy a XXI. sz�zadban, a gyorsul� id� kor�ban, feln�tt fejjel is, �tlag �t�venk�nt �jabb �s �jabb ismeretek k�r�t kellene elsaj�t�tanunk.

Mi ennek a m�dja?

Meg kell �vnunk magunkat a "negat�v programoz�st�l" - ebben f�leg a m�dia a ludas - �s tudatosan olyan programokat �s olyan k�rnyezetet kell v�lasztanunk, amelyek az �j helyzetben is hat�kony, a kornak megfelel� programokat tanulhatunk meg.

Ez ut�bbit szem�lyis�gfejleszt� k�nyvek, hang- �s videokazett�k CD-k, illetve tanfolyamok seg�ts�g�vel val�s�thatjuk k�nnyen meg. Rendk�v�l fontos, hogy a pozit�v be�ll�totts�g�, sikeres emberek k�zel�ben lehet�leg min�l t�bb id�t t�lts�nk el.

Rem�lem, hogy ezzel a p�ld�val siker�lt �n el�tt felt�rnom az �nfejleszt�sben rejl� �ri�si lehet�s�geket. Az emberek sz�les t�meg�nek lenne sz�ks�ge ezekre az ismeretekre, m�gis rengetegen elsiklanak felette.

A szem�lyis�gfejleszt�s val�j�ban a KULCS az �letk�r�lm�nyeink megv�ltoztat�s�hoz. A seg�ts�g�vel m�dunk ny�lik a probl�m�inkat okoz� t�nyez�k m�dos�t�s�ra.

Befejez�s�l a szem�lyis�gfejleszt�s meghat�roz�s�t egyik kedvenc mentorom megfogalmaz�s�ban aj�nlom elolvasni:

"T�rekv�s a k�pess�geid, adotts�gaid lehet� legteljesebb kifejleszt�s�re. Valamennyi energi�dnak a bevet�se az er�forr�saiddal - az id�ddel, energi�ddal, szellemi kapacit�soddal, a gondolkod�si, k�pzel� �s alkot�k�pess�geddel - val� b�lcs gazd�lkod�s �rdek�ben. Az adotts�gaid hasznos�t�s�ra �s a k�pess�geid tov�bbfejleszt�s�re, b�rmikor lehet�s�ged ny�lik az �letben." (Jim Rohn)

Aj�nlott K�NYV: F�lelem a sikert�l - Szerz�: Martha Friedman
(alc�m: Mik�nt programozza nyer�nek vagy vesztesnek az embert a saj�t csal�dja?)