A legfrissebb statisztikai adatok szerint Magyarorsz�gon k�t feln�tt k�z�l az egyik vagy t�ls�lyos, vagy pedig elh�zott. Ehhez hasonl� adatokkal "b�szk�lkedhet" sz�mos iparilag fejlett orsz�g is.

K�zismert t�ny, hogy itthon - a n�vekv� eg�szs�g�gyi kiad�sok ellen�re - tov�bb n�vekszik a sz�vbetegs�gben, cukorbetegs�gben, magas v�rnyom�sban �s r�kbetegs�gekben elhunyt szem�lyek sz�ma.

Az elh�z�st betegs�geket kiv�lt� okk�nt ismerte el a WHO (Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet) m�g 1999-ben.
Legut�bbi adatok szerint az elh�z�s a k�vetkez� m�rt�kben j�tszik szerepet a k�l�nf�le betegs�gek kialakul�s�ban:

Ennek ellen�re az elh�z�st m�g napjainkban sem tekinti a k�zv�lem�ny orvosi probl�m�nak.

F�lrevezet� m�r maga az elh�z�s pontatlan meghat�roz�sa is: T�LS�LY
Val�j�ban nem - �ltal�ban v�ve - s�ly t�bbletr�l van sz� (mindenb�l egy kicsivel t�bb…), hanem kimondottan testzs�rb�l! Helyesebben t�l sok ZS�R-ja van egyeseknek, nem pedig t�ls�lya.

A tests�ly egy�bk�nt is rossz hat�sfok�, gyakran teljesen t�ves eredm�nyekre vezet� vonatkoz�si alap. Csup�n t�j�koztat� jelleggel b�r� t�nyez�nek tekinthet�, a szerepe egy�ltal�n nem lehet meghat�roz�, mert az, tudom�nytalan. (Egyes fogy�k�raszalonokban ez�rt nem is tal�lhat� m�rleg, �s m�s eszk�z�kkel hat�rozz�k meg az elh�z�s m�rt�k�t.)

A testt�megindex (BMI) sem ad pontos eredm�nyt, hiszen a tests�ly �s testmagass�g alapj�n sz�m�tott �rt�k alapj�n k�v�rnek tekinthet� egy fejlett izomzat� sportol�, �s egy sov�nynak t�n�, csek�ly izomzattal rendelkez� szem�ly is rendelkezhet testzs�r mennyis�g t�bblettel. Ez�rt ezt a m�r�st�pus legink�bb statisztikai c�lokra szolg�l, �s a lakoss�g k�r�ben tapasztalt tendenci�k jelz�s�re alkalmas.

Val�di �rt�kkel a testzs�r/izomt�meg ar�nyt pontosan meghat�roz� korszer� m�r�eszk�z�k (pl. DEXA - Dual Energy X-ray Absorptiometry, bioelektromos impedancia m�r�, stb.) szolg�lnak.

Az izomt�meg mennyis�ge fontos szerepet j�tszik annak meghat�roz�s�ban, hogy a szervezet�nk h�ny kal�ri�t k�pes naponta el�getni. Az

alakform�l� programok �trendj�nek megtervez�sekor ez igen fontos t�nyez�.

Az elh�z�s val�j�ban a helytelen �letm�d (eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�s, mozg�sszeg�ny �s stresszes �letvitel) k�vetkezm�nye. Kialakul�s�nak okair�l tov�bbi inform�ci�k olvashat�k itt.