Szem�lyis�gfejleszt�s

"A vil�g egyetlen f�iskol�ja �s egyeteme sem tehet �rted t�bbet
mint, hogy seg�t neked segiteni �nmagadon."
(Frank Bettger)

Egy - az USA-ban v�gzett - felm�r�s szerint, az ember az �let�ben el�rt sikereit csup�n 12 - 15 %-ban k�sz�nheti a szakmai ismereteinek. A t�bbi 85 - 88 %-�rt, az egy�b szem�lyes tulajdons�gainak, k�pess�geinek �s j�rtass�gainak lehet h�l�s.

Ezt figyelembe v�ve, m�r k�nnyebb meg�rteni, hogy mi�rt lesznek az �rzelmi intelligencia tant�rgyakb�l jeles eredm�nyt �rdeml�, de az iskol�kban tan�tott tant�rgyakb�l csak j�, k�zepes �tlageredm�nyt produk�l� tanul�kb�l, az �retts�gi tal�lkoz�k kiemelked�en n�pszer�, sikeres egy�nis�gei.

Ugyancsak nyilv�nval� az oka annak, hogy az ezeken a tal�lkoz�kon megjelen� - hajdan�n kit�n� bizony�tv�nnyal rendelkez� - �ltanul�k t�bbs�ge, gyakran mi�rt csak az �tlagos karrier felmutat�s�ra k�pes, k�z�pmez�nyben tal�lhat� meg.

Ma m�r �rz�kelhetj�k a jeleit annak, hogy t�rsadalmunk az "er�forr�s alap�" helyett a "tud�s alap�" t�rsadalomm� kezd �talakulni. A tud�s lesz az, s nem a nyersanyag, ami a profitot hozza.

A j�v�ben k�l�n�s fontoss�got fog kapni az �nmagunkhoz �s m�sokhoz �rt�s k�pess�ge (Hozd ki magadb�l a k�pess�geid maximum�t!), mely legink�bb a szem�lyis�gfejleszt�s�nkben testes�lhet meg.

"�tlagemberek rendk�v�li m�don kiv�teles hat�konys�gra fejlesztik a kapcsolat�p�t�si k�pess�geiket, �s ennek k�sz�nhet�en magas j�vedelemre tesznek szert."
- mondja Denis Waitley az USA �rhaj�sait �s olimpiai bajnokait pszichol�giai szempontb�l felk�sz�t� vil�gh�r� szaktekint�ly.

A kapcsolat�p�t�si k�pess�g fejleszt�se kor�bban nem tartozott - �s ma sem tartozik - az iskol�kban oktatott tant�rgyak k�z�. Hasonl�an egy�b, az �rzelmi intelligencia fogalomk�r�be tartoz�, emberi egy�tt�l�st, egy�ni teljes�tm�nyfokoz�st megk�nny�t� j�rtass�gok sem szerepelnek a tanrendekben.

Hol van m�d ezeknek az elsaj�t�t�s�ra? - mer�l fel a k�rd�s.

Az �LETBEN! - kapjuk a v�laszt. De, kit�l szerezhet�nk be min�l t�bb, hasznos inform�ci�t ezekr�l a j�rtass�gokr�l, hogy elsaj�t�t�sukkal elker�lhess�k a k�nos buktat�kat?

V�lasz: A profi h�l�zat�p�t� term�kforgalmaz�kt�l, �s m�ghozz� a legolcs�bban...

Sokan szeretn�nek t�bb j�vedelemre szert tenni, �s keresik ennek a lehet�s�geit. Ma m�r sokf�le lehet�s�g k�z�l v�logathatnak. Nagy j�vedelmeket j� n�h�nyan k�pesek el��ll�tani.

A k�rd�s csup�n az, hogy mindezt, milyen �ron, milyen kock�zatok mellett, milyen lemond�sok �r�n siker�l el�rni�k?

Ezzel szemben az MLM r�v�n, olyan m�don tud az ember j�vedelemre szert tenni, hogy - megfelel� betanul�st k�vet�en - ideje is jut annak �lvezet�re.

Mai t�rsadalmunkban - ahol legink�bb a "mikrohull�m� s�t� alapelv" �rv�nyes�l az emberek meggazdagod�s �s siker ut�ni v�gy�ban is - a n�pszer� jelsz�: "Mindent azonnal!"

Sokan a k�ls� t�nyez�kben keresik a megold�st, pedig az bel�l van. Mindent sz�vesen megv�ltoztatn�nak, kiv�ve azt, ami miatt a nem k�v�natos helyzet�kbe jutottak. Magukon kellene legink�bb v�ltoztatniuk.

A j�vedelemszerz�s aranyszab�lya

Itt az ideje r�j�nni arra, hogy mindenki annyi fizet�st kap, amennyit meg�rdemel (amennyit ki tud harcolni saj�t mag�nak). Ha valakinek ez kev�s, v�ljon �rt�kesebb emberr�! Tegye mag�t alkalmass� �rt�kes - napjainkban egyre nagyobb anyagi elismer�sben r�szes�tett - szolg�ltat�sok ny�jt�s�ra. Senki sem akad�lyozhatja meg �t ebben.

Mondjak egy ilyen szolg�ltat�sfajt�t?

Ilyen a term�szetes, az er�szak- �s zaklat�smentes, az �gyfelek k�v�ncsis�g�t fel�breszt�, �s a beleegyez�s�k�n alapul� internet alap� szem�lyes marketing tev�kenys�g.

A h�l�zat�p�t�k speci�lis j�rtass�gok kifejleszt�s�nek k�sz�nhet�en, nem a szok�sos p�nzt�k�re �p�tik az otthonr�l ir�ny�that�, f�ggetlen v�llalkoz�sukat, hanem legink�bb a kapcsolati t�k�j�kre alapozz�k azt. Erre a saj�tos t�kefajt�ra a gazdagok (milliomosok) �szj�r�s�nak, gondolati �s cselekv�si szok�sainak elsaj�t�t�sa r�v�n tesznek szert.

K�pess� v�lnak a szem�lyes f�lelmeik, k�ts�geik, �nbizalomhi�nyuk lek�zd�s�re. J�rtass�got szereznek a felel�ss�gv�llal�sban, az emberekkel val� b�n�sm�d, az id�beoszt�s, a c�lkit�z�s, a p�nzkezel�s, kalkul�lt kock�zatv�llal�s, �s a pozit�v hozz��ll�s elsaj�t�t�s�nak ter�let�n.

Meg�rtik �s alkalmazz�k az "ok - okozat (eredm�ny) egyetemleges t�rv�ny�t". Tudat�ban vannak gondolataik, hiedelmeik sorsform�l� hatalm�nak, �s azt igyekeznek ki is haszn�lni.

Tudj�k j�l, hogy miel�tt gazdagg� v�ln�nak, ezt megel�z�en a gondolkod�sm�djukat sz�ks�ges a gazdagok�hoz hasonl�v� �talak�taniuk. Fejben kell el�bb milliomoss� v�lniuk, hogy azt�n, a val�s�gban is azok legyenek. Nem pedig ford�tva.

Ha megv�ltoztatjuk az okot (pl. a gondolatainkat, hiedelmeinket), meg fog v�ltozni az eredm�ny (pl. a k�r�lm�nyeink) is.

Abban az esetben, ha siker�l megv�ltoztatnunk egyik gondolatunkat, vagy �nkorl�toz� hiedelm�nket, egy l�ncreakci�t ind�thatunk el, aminek eredm�nyek�nt k�pesek lesz�nk megtenni azokat a cselekedeteket, amelyek az �ltalunk �hajtott �llapotokat hozz�k l�tre.

Ez az indokl�sa annak, hogy mi�rt van sz�ks�g az agyunk tudatos �tprogramoz�s�ra. Ez az egyetlen m�dja annak, hogy kil�baljunk a nem megfelel� �letk�r�lm�nyeinkb�l fakad�, �lland� aggodalommal, �s stresszel telitett, rem�nytelennek t�n� helyzet�nkb�l.

Kik programozz�k az agyunkat ?

Az egyik legm�lyebb hat�s�, gyakran az eg�sz �letutunkat meghat�roz� programot a sz�leinkt�l kapjuk. Az a m�d, ahogyan sz�leink viselkedtek, ahogyan megk�zd�ttek, vagy megh�tr�ltak egy-egy neh�zs�ggel szemben, tudat alatt m�lyen benne �l a gyermekeikben.

Nagy az es�ly arra, hogy hasonl� esetben a sz�l�i viselked�s mint�t fogj�k k�vetni, hiszen nem l�ttak m�st. Ha pedig l�ttak is, a sz�leikt�l kapott minta sokkal hat�konyabb.

Azok az elvek, amelyeket sz�leink pl�nt�ltak bel�nk, egy �letre meghat�rozhatj�k, hogy milyen ter�leteken, milyen megold�si m�dszerekkel pr�b�lkozzunk.

A m�sik nagy programoz� az iskola. Ma m�r egyre t�bb kutat�s mutatja ki, hogy a hagyom�nyos iskolai oktat�s a gazdag gyermekkori k�pess�gsk�la besz�k�t�s�nek, elsorvaszt�s�nak, uniformiz�l�s�nak egyik leghat�konyabb eszk�ze.

Abb�l a 20-25 fontos k�pess�gb�l, amelyet mindannyian magunkkal hozunk, az iskolai oktat�s �s nevel�s alig 4-5 k�pess�g alakul�s�t k�s�ri figyelemmel �s r�szes�ti el�nyben a t�bbiekkel szemben.

"Gyakran egy �let nem el�g hozz�, hogy azt a rabszolg�t, amelyet az iskol�ban neveltek bel�nk, kiverje bel�l�nk" - �llap�tott�k meg a nevel�studom�nnyal foglalkoz� szakemberek.

Napjainkban tan�i vagyunk annak, hogy a serd�l�kori, de sokszor a feln�ttkori viselked�s legfontosabb programoz�j�v� l�p el� a t�megkommunik�ci�, f�k�nt a telev�zi�s m�sorsug�rz�s.

Ezzel az a baj, hogy a tv m�sorok, mozi �s videofilmek egy nem l�tez�, kital�lt, mesters�gesen, sokszor negat�v ir�nyban torz�tott vil�got t�rnak el�nk gyakran nagyon hat�kony eszk�z�kkel.

Az innen m�solhat� �letvezet�si �s viselked�si programok a val�s�gos �letben vagy semmit sem �rnek, vagy egyenesen k�rosak, vesz�lyesek a t�rsadalomra �s az egy�nre egyar�nt.

Mi a megold�s ?

A fentiekb�l az k�vetkezik, hogy azokat a programokat, amelyekkel �let�nk sor�n felt�lt�dt�nk a sz�leink, az iskola, a k�rnyezet�nk r�v�n, rendszeres id�k�z�kben fel�l kell vizsg�lnunk.

Olyan ez, mint a hogyan a sz�m�t�g�peinkben is id�r�l-id�re le kell cser�ln�nk m�r elavult sz�vegszerkeszt� programjainkat, k�l�nben egy id� ut�n nem tudjuk fogadni, elolvasni a k�rnyezet�nkb�l �rkez�, m�r modernebb programnyelveken irt �zeneteket.

A fej�nkben l�v� programjainkat is folyamatosan friss�ten�nk kell, mert nagy a vesz�lye annak, hogy a sz�leinkt�l, iskol�inkt�l, munkahely�nkt�l kapott viselked�si programjaink m�r elavultak, nem alkalmasak a jelenlegi helyzet�nk �s �letprobl�m�ink megold�s�ra. "Lifelong learning" - "�lethosszig tanul�s" - ez a jelsz� a fejlett orsz�gokban, ahol azt vallj�k, hogy a XXI. sz�zadban, a gyorsul� id� kor�ban, feln�tt fejjel is, �tlag �t�venk�nt �jabb �s �jabb ismeretek k�r�t kellene elsaj�t�tanunk.

Mi ennek a m�dja?

Meg kell �vnunk magunkat a "negat�v programoz�st�l" - ebben f�leg a m�dia a ludas - �s tudatosan olyan programokat �s olyan k�rnyezetet kell v�lasztanunk, amelyek az �j helyzetben is hat�kony, a kornak megfelel� programokat tanulhatunk meg.

Ez ut�bbit szem�lyis�gfejleszt� k�nyvek, hang- �s videokazett�k CD-k, illetve tanfolyamok seg�ts�g�vel val�s�thatjuk k�nnyen meg. Rendk�v�l fontos, hogy a pozit�v be�ll�totts�g�, sikeres emberek k�zel�ben lehet�leg min�l t�bb id�t t�lts�nk el.

Rem�lem, hogy ezzel a p�ld�val siker�lt �n el�tt felt�rnom az �nfejleszt�sben rejl� �ri�si lehet�s�geket. Az emberek sz�les t�meg�nek lenne sz�ks�ge ezekre az ismeretekre, m�gis rengetegen elsiklanak felette.

A szem�lyis�gfejleszt�s val�j�ban a KULCS az �letk�r�lm�nyeink megv�ltoztat�s�hoz. A seg�ts�g�vel m�dunk ny�lik a probl�m�inkat okoz� t�nyez�k m�dos�t�s�ra.

Az MLM �s a szem�lyis�gfejleszt�s

Az MLM-et gyakran szokt�k egy "term�kforgalmaz�snak �lc�zott, leghat�konyabb szem�lyis�gfejleszt� programnak" is nevezni. Nem v�letlen�l, hiszen az a furcsa helyzet �llhat el�, hogy "megfizetik az embernek azt, ha megjavul...", ha �rt�kesebb, a t�rsaival hat�konyabb egy�ttm�k�d�sre k�pes szem�lly� k�pezi �t mag�t.

Sokakat megt�veszt az, hogy fel�letes r�n�z�sre a h�l�zat�p�t� munkat�rs a jutal�k�t, k�l�nf�le term�kek �s szolg�ltat�sok �rt�kes�t�s��rt cser�ben kapja.

Az igazi jutalmat sz�m�ra azonban, nem csup�n az anyagiak jelentik, hanem az a t�bbf�le form�ban megnyilv�nul� haszont�bblet, aminek �lvezet�re szem�lyis�ge gazdagod�sa r�v�n tehet szert. Az igazi MLM-ez�, sokaknak szimpatikus szem�lly�, praktikus inform�ci�k tov�bb�t�s�nak �nzetlen forr�s�v� k�pezi ki ez�rt mag�t.

Az MLM es�lyt ad arra, hogy - intelligens, sz�rakoztat� �s �lvezetes m�don - inform�ljunk m�sokat k�l�nf�le lehet�s�gekr�l, �s cser�be kapjunk megfelel� anyagi elismer�st a sz�nvonalas szolg�ltat�saink�rt.

Ma m�r j�l l�that�, hogy az �rt�kes�t�sre a j�v�ben egyre ink�bb az olyan t�j�koztat�, felvil�gos�t�, n�pszer�s�t� �s oktat� tev�kenys�gek v�lnak legjobban jellemz�v�, amelyeket csak a megfelel� �rzelmi intelligenci�val rendelkez� szem�lyek lesznek k�pesek sikerrel elv�gezni.

Gyakran tal�lkozik az ember azzal a mond�ssal, hogy " �t �v m�lva az lesz bel�led, amilyen k�nyveket jelenleg olvasol, amilyen hang- / videokazett�kat CD-ket hallgatsz / n�zel, �s amilyen emberekkel bar�tkozol �s t�lt�d egy�tt a szabadid�det."

A szem�lyis�gfejleszt�sre azonban nem csak az �letben val� k�nnyebb boldogul�sunk, vagy az �gyfeleink jobb min�s�g� szolg�ltat�sokban r�szes�t�se c�lj�b�l van sz�ks�g�nk, hanem a min�l jobb vezet� egy�nis�gg� v�l�sunk �rdek�ben is. Hogy mi�rt? Ezt, majd egy m�sik cikkben fogom elmondani.

V�g�l a szem�lyis�gfejleszt�s meghat�roz�s�t egyik kedvenc mentorom megfogalmaz�s�ban aj�nlom elolvasni:

"T�rekv�s a k�pess�geid, adotts�gaid lehet� legteljesebb kifejleszt�s�re. Valamennyi energi�dnak a bevet�se az er�forr�saiddal - az id�ddel, energi�ddal, szellemi kapacit�soddal, a gondolkod�si, k�pzel� �s alkot�k�pess�geddel - val� b�lcs gazd�lkod�s �rdek�ben. Az adotts�gaid hasznos�t�s�ra �s a k�pess�geid tov�bbfejleszt�s�re, b�rmikor lehet�s�ged ny�lik az �letben." (Jim ROHN)