Kiyosaki javaslata:

k�l�n iskolarendszer a v�llalkoz�k �s az alkalmazottak k�pz�s�re

Az USA jelenlegi 9,7 %-os munkan�lk�lis�gi r�t�ja alapj�n a jelenlegi  helyzetet sokak szerint csup�n egy “n�vekv� munkan�lk�lis�ggel egy�tt j�r� gazdas�gi fellend�l�snek” lehetne nevezni.

Mi ebben az esetben a teend�? – mer�l fel a k�rd�s.

�gy a probl�ma, mint annak megold�sa is egyar�nt az amerikai oktat�si rendszerben �s annak mostani var�zsig�j�ben keresend�:
“J�rj iskol�ba �s szerezz egy j� bizony�tv�nyt magadnak, �gy megkaphatsz majd egy j�l fizet� �ll�st.”

Mindez egyszer�bben elmondva �gy hangzik:
“J�rj iskol�ba �s legy�l alkalmazott!”

De a helyzet az, hogy t�ls�gosan sok van ma m�r az alkalmazottakb�l, �s pont emiatt van ez a munkan�lk�lis�gi probl�ma is. A fiatalok ma kij�nnek az iskol�kb�l �s nem kapnak magunknak �ll�st. Ezzel egy id�ben a sz�leik k�z�l nem kevesen vissza�lnek az iskolapadokba, hogy �tk�pezz�k magukat. De azt�n �k sem tal�lnak maguknak semmilyen �ll�st…

Az egy �letre sz�l� j�l fizet� �ll�s gondolata ma m�r csup�n egy igazi amerikai �lomnak t�nik – kor�nt sem felel meg a realit�soknak. Az alacsony munkab�rek �s az olcs�, nagy teljes�tm�nyre k�pes technol�gi�k kor�ban az amerikai munkahelyek gyorsabban sz�nnek meg, mint amilyen sebess�ggel folyik azok k�lf�ldre telep�t�se.

A k�tp�ly�s oktat�si rendszer �tlete Robert Kiyosaki szerint:

„Az amerikai oktat�si rendszernek egy innov�ci�s injekci�ra van sz�ks�ge, olyanra, amire �ppen a v�llalkoz�k k�pesek. K�t k�l�nb�z� k�zoktat�si k�pz�si programra van ig�ny: egyre az alkalmazottak oktat�s�ra �s egy m�sikra a v�llalkoz�k k�pz�s�re.”

A v�llalkoz�k k�pz�se majdnem ellenkez� m�dszerekkel kell, hogy t�rt�njen, mint amilyeneket az alkalmazottakn�l haszn�lnak.

Egy m�sik k�z�s von�s Henry Ford, Bill Gates �s Steve Jobs eset�ben, hogy valamennyien kimaradtak az iskol�ikb�l. Ez nem azt jelenti, hogy az oktat�sra nincs sz�ks�g, de a v�llalkoz�k edz�si programja eg�szen m�s, mint az alkalmazottak�. Legal�bb olyan k�l�nbs�g van k�z�tt�k, mint a hagyom�nyos oktat�s �s a katonai f�iskol�k k�pz�si rendszere k�z�tt.

Kiyosaki a Gazdag papa, szeg�ny papa c�m� k�nyv�ben sz�mos olyan tapasztalat�t tette k�zz�, amelyekre az amerikai katonai f�iskolai k�pz�s keret�ben tett szert.

1965-ben ugyanis, egy kis Hawaii telep�l�sr�l elutazott New Yorkba a West Point-i Katonai Akad�mi�ra, hogy fels�fok� k�pz�sben r�szes�lj�n. Ezt k�vet�en 6 �ven kereszt�l pil�tak�nt szolg�lt az Amerikai Hadseregben. K�t alkalommal Vietnamban is volt harci bevet�seken. Sz�mos a  val�di �letben boldogul�shoz n�lk�l�zhetetlen k�szs�gre �s jellemvon�sra tett szert ezalatt, amelyek v�llalkoz�k�nt nagy haszn�ra v�ltak.

A hadseregben el�rt sikerek j�l k�pesek el�re jelezni az �zleti vil�gban v�rhat� sikeres szerepl�st.

Kiyosaki azt mondja: “Ha �n m�k�dtetn�m az amerikai oktat�si rendszert, akkor a hazai katonai akad�mi�k mint�j�ra l�trehozn�m az Amerikai V�llalkoz�k Akad�mi�j�t. A felv�teli vizsg�k nagyon szigor�ak lenn�nek; a tanterv sokban k�l�nb�zne a hagyom�nyos egyetemi tantervekt�l.”

Mind az �t amerikai katonai akad�mi�n az a gyakorlat, hogy az els��ves hallgat�k az els� tan�t�si napon k�v�lr�l megtanulj�k elmondani az akad�miai k�ldet�s sz�veg�t. A hadseregben a k�ldet�s teljes�t�se fontosabb, mint maga az �let. A katonas�gt�l leszerel�s�t k�vet�en Robert Kiyosaki saj�t v�llalkoz�sba kezdett, �s azt l�tta, hogy sz�mos MBA v�gzetts�ggel rendelkez� vezet� kiz�r�lag csak a p�nzre koncentr�lt, az � sz�mukra kiz�r�lag csak a p�nzszerz�s jelentette a k�ldet�st. Abban az esetben, ha a k�lts�gek cs�kkent�s�t alkalmazottaik elbocs�t�sa �r�n tudt�k csak megval�s�tani, akkor haboz�s n�lk�l megtett�k ezt a l�p�st.

“A hadseregben egy ilyen d�nt�s elk�pzelhetetlen volna. A hadsereg tisztjek�nt az volt a k�ldet�s�nk, hogy szolg�ljuk a haz�nkat �s �lve hozzuk haza a katon�inkat. Bel�nk nevelt�k, hogy a k�ldet�s�nk sokkal fontosabb, mint az �let�nk.” – mondja Kiyosaki.

Szerinte az Amerikai V�llalkoz�k Akad�mi�n v�gzettek k�ldet�se abban �llna, hogy a v�llalkoz�suk intenz�v fejleszt�se r�v�n stabil, j�l fizet� �ll�sokat hozzanak l�tre a munkav�llal�ik sz�m�ra. Napjainkban ugyanis sz�mos olyan v�llalatvezet� hoz meg a v�llalata megment�se �rdek�ben legink�bb jelent�s elad�sod�shoz vezet� d�nt�st, aki arra lett megtan�tva, hogy e c�lb�l a v�llalati �sszevon�sok �s c�gfelv�s�rl�sok m�dszer�t alkalmazza. Term�szetesen egy ilyen d�nt�ssel a r�szv�nyesek k�r�ben n�pszer�s�gre lehet szert tenni, azonban ezzel egyid�ben az alkalmazottak foglalkoztat�s�nak kock�ztat�s�val �s k�l�nf�le vesztes�gekkel is sz�molni kell.

Val�di munkahelyek teremt�se

Ismert m�dszer az, hogyha egy v�llalatvezet� k�ptelen a c�ge term�szetes n�veked�s�t el�seg�teni, akkor gyakran folyamodik a c�g r�szv�nyeinek felv�s�rl�s�hoz, azt a l�tszatot keltve ezzel, hogy a r�szv�nyeik �ra emelkedik – ism�t azzal a c�llal, hogy a r�szv�nyesek el�gedettek legyenek �s a vez�rigazgat� pedig meg�rizhesse az �ll�s�t. Ezt �zleti manipul�ci�nak nevezik, �s nem pedig egy stabil v�llalati fejl�d�st biztos�t� k�ldet�snek. Mindebb�l az a tanuls�g, hogy a p�nz sokkal fontosabb, mint egy h�s�ges alkalmazott.

Kiyosaki v�lem�nye szerint “Az Amerikai V�llalkoz�k Akad�mi�j�n kiz�r�lag csak val�di tapasztalattal rendelkez� v�llalkoz�k oktathatn�nak. Arra k�rn�m �ket, hogy �vente 1 doll�r fizet�s�rt dolgozzanak. Amennyiben �k val�di v�llalkoz�k lenn�nek, �gysem lenne sz�ks�g�k a p�nzre. Ugyanazzal a c�llal oktatn�k a di�kokat, mint amilyennel azok folytatn�k a tanulm�nyaikat: Az lenne mindkett�j�k k�ldet�se, hogy olyan v�llalkoz�k sz�lessenek, akik az orsz�g sz�m�ra k�pesek lesznek stabil munkahelyeket l�trehozni.”

“Ak�r egyet�rtenek velem, ak�r nem, rem�lem, �rthet� az, hogy t�bb v�llalkoz�t kell kik�pezn�nk – hiszen csak a v�llalkoz�k k�pesek val�di munkahelyeket teremteni. El kell k�telezn�nk magunkat a k�vetkez� �j k�ldet�s mellett: A munkahelyeket a  val�di munkahelyteremt�k hozhass�k l�tre!” (Robert Kiyosaki)