Paul Zane PILZER amerikai gazdas�gkutat�, Ronald Reagan �s George Bush eln�k�k szem�lyes tan�csad�jak�nt is tev�kenykedett.

("Nutrition for LIFE" riporter�nek adott interj�)

1. Hol l�that� el�re a k�vetkez� nagy LEHET�S�G?

A most kialakul� WELLNESS �zleti lehet�s�g lesz az, amely 2010-re el fogja �rni a 1 billi� USD �rt�k� forgalmat (az USA-ban).

Mit is nevez�nk WELLNESS term�knek?
Azokat a term�keket, amelyeket akkor v�s�rol meg az ember, amikor m�g nem beteg!

Most pedig hat�rozzuk meg, mi is a mai eg�szs�g�gy (eg�szs�g-�zlet, eg�szs�gipar): ez val�j�ban nem m�s, mint "betegs�g�gy" (betegs�gi t�neteket kezel� ipar: mivel az ember �ltal�ban akkor keresi fel ezeket az int�zm�nyeket, ha m�r beteg...). Elkap az ember valamilyen betegs�get (�szlel bizonyos t�neteket mag�n), vagy valamilyen diszkomfort �rzete t�mad, �s akkor az orvoshoz fordul seg�ts�g�rt, hogy min�l el�bb gy�gy�tsa ki bel�le.

Ezzel szemben a wellness h�v�knek az a v�lem�nye: "�n eg�szs�gileg t�k�letesen j�l �rzem magam, az �letkoromnak megfelel�en j� a k�z�rzetem, nincs semmi gondom a tests�lyommal, a hall�sommal, az er�nl�temmel, de ha lehet, m�g enn�l is t�bbet szeretn�k.
�gy szeretn�m �rezni magam, mint 10 - 20 �vvel ezel�tt, jobban kin�zni, mint most, �s sokkal jobb kond�ci�ban lenni."

A wellness term�kek v�s�rl�ja �lland� k�sztet�st �rez arra, hogy min�l t�bb term�ket fogyasszon. Ha valaki elmegy egy fitnesz klubba, �s ott j�l �rzi mag�t, legk�zelebb azzal a c�llal fogja ig�nybe venni a klub szolg�ltat�sait, hogy m�g enn�l is jobb legyen a k�z�rzete. Amikor azt tapasztalja, hogy "n�la is m�k�dik a term�k", szeretn� a j�v�ben is azt tov�bb fogyasztani.

2. Milyen most jelenleg a wellness piac helyzete?

Ami meglepett engem az az, hogy m�r jelenleg mintegy 200 milli�rd USD forgalmat bonyol�t le ez az �j ipar�g (fitnesz klubok, t�pl�l�kkieg�sz�t�k, vitaminok). Olyan term�kekr�l �s szolg�ltat�sokr�l van sz�, amelyeket az emberek �nk�nt v�s�rolnak �s fogyasztanak az�rt, hogy jobban �rezhess�k magukat. �rdekes megjegyezni, hogy ezeknek a term�keknek �s szolg�ltat�soknak a t�bbs�ge, 10 �vvel ezel�tt m�g teljesen ismeretlen volt a piacon.

Ha el�re tekintek, csup�n ezeknek a term�keknek a forgalomn�veked�s�b�l mintegy 1 billi� doll�ros forgalmat prognosztiz�lhatok a 2010-es �vre. Ebben az el�rejelz�sben m�g nem vettem figyelembe azokat az �j term�keket �s szolg�ltat�sokat, amelyek ma m�g csak a kutat�k laborat�riumasztal�n tal�lhat�k.

3. Mi a mozgat� r�g�ja ennek az ipar�gnak?

A II. vil�gh�bor� ut�ni gener�ci� tagjai most kezdenek el �regedni. Ahogyan id�s�dik az ember, egyre gyakrabban jutnak az esz�be a fiatalkori sl�gerek, majd pedig az, hogyan �rezte akkor mag�t, mintegy 10 -20 - 30 �vvel ezel�tt. Ez a gener�ci� egyre ink�bb vev�v� v�lik az olyan term�kekre, amelyek az �reged�si folyamat k�sleltet�s�t seg�tik el�, �s visszaadj�k az �vtizedekkel kor�bbi k�z�rzetet �s er�nl�tet.

Az �reged�st senki sem tudja elker�lni. Vannak emberek, akik m�r belet�r�d�tten azt hajtogatj�k, hogy m�r csak egyre rosszabbul fogunk kin�zni a j�v�ben �s egyre gyeng�bbnek fogjuk �rezni magunkat. M�soknak viszont az a v�lem�nye, hogy nem kell ezt a v�lem�nyt elfogadni, �s olyan term�keket kezdenek el fogyasztani, amelyek �rezhet�en el�seg�tik az �reged�si folyamatok lelassul�s�t.

4. Ma m�r bizonyos esetekben diszkriminat�v t�nyez�nek sz�m�t, ha valaki nem n�z ki j�l. Ez is a wellness iparnak kedvez?

Eg�sz m�s ma m�r a helyzet a diszkrimin�ci�t illet�en. Kor�bban ebben az orsz�gban a diszkrimin�ci� alapj�t a faj, a vall�s, vagy a sz�rmaz�si orsz�g k�pezte. Jelenleg pedig, a tests�lyt�bblet alapj�n t�rt�n� diszkrimin�ci� egyre gyakoribb. Napjainkban az USA lakoss�g�nak 62 %-a t�ls�lyos, vagy elh�zott. 27 % az elh�zottak sz�ma. Elh�zottnak az a szem�ly tekinthet�, aki kb. 20 %-al s�lyosabb az optim�lis tests�ly�n�l.

Ahogyan eln�zem a kaliforniai tengerparti nyaral�m szomsz�djait, azt tapasztalom, hogy nagyon j� kond�ci�ban vannak. Az id�sebbek k�z�l pedig t�bben napr�l napra egyre jobban n�znek ki. Mindez arra �szt�nz�tt, hogy egy kutat�st v�gezzek ezen a ter�leten. Nos, amire r�j�ttem, az egy�ltal�n nem egy kellemes dolog.

Napjaink fels� oszt�lybeli �s magasan k�pzett tagjai egyre karcs�bbakk� �s eg�szs�gesebbekk� kezdenek v�lni, mik�zben a k�z�p- �s als� oszt�lyba taroz�k az eg�szs�g �s a t�pl�lkoz�s vonatkoz�s�ban a perif�ri�ra szorulnak. Abban az id�ben, amikor �n sz�lettem, mindenki gazdag �s k�v�r ember szeretett volna lenni. Ma �ppen ford�tva van, a gazdag �s k�v�r ember egy k�l�ncnek sz�m�t. A 50-es �vekben a szeg�nys�g �s sov�nys�g �sszetartoz� fogalom volt, mivel a szeg�nyek mindig �heztek. M�ra pedig, a szeg�nys�g szinonim�j�v� a k�v�rs�g v�lt.

Elgondolkodtam azon, hogyan k�vetkezett be a lakoss�g t�bb mint fel�nek t�ls�lyoss� v�l�sa, a vil�g egyik gazdas�gilag legfejlettebb orsz�g�ban. Ezek az emberek elh�zotts�guk r�v�n, a saj�t maguk sz�m�ra �p�tett b�rt�nnek lettek a foglyai, �s k�ptelenek �lvezni a vir�gz� gazdas�gunk ny�jtotta el�ny�ket.

Arra a k�vetkeztet�sre jutottam, hogy ez egy�ltal�n nem egy eg�szs�g�gyi, hanem egy val�di gazdas�gi probl�ma.

Mi�rt �ppen gazdas�gi ez a probl�ma? Nos, a helyzet az, hogy manaps�g leggyakrabban m�sok �ltal k�sz�tett �teleket fogyasztunk. Az �lelmiszeripar jelenlegi forgalma �vente mintegy 1 billi� USD. Ebbe bele tartozik a gyors�tkez�s �s a feldolgozott �lelmiszer-ipari term�kek is, melyeket nagyon hat�kony marketing technik�val �rt�kes�tenek a piacon.

Alapt�rv�nyk�nt alkalmazz�k a "s�lt krumpli egyenletet", amely szerint a term�kek 90 %-�t a fogyaszt�k 10 %-a v�s�rolja meg. Ha belegondol az ember, hogy �ltal�ban h�ny naponta fogyaszt valamelyik gyors�tteremben egy - egy men�t, k�nnyen r� lehet j�nni arra, hogy val�ban a k�v�r emberek azok, akik naponta, vagy minden m�snap bet�rnek egy ilyen �tterembe fogyasztani valamit. Alaposan kitanulm�nyozt�k a fogyaszt�i szok�sait ennek a vev�r�tegnek, �s a rekl�mkamp�nyokat is ennek megfelel�en �ll�tj�k �ssze.

J�l ismert sz�mukra az a marketing aranyszab�ly, hogy sokkal k�nnyebb m�g t�bbet eladni egy m�r megl�v� fogyaszt�nak, mint egy �j vev�re szert tenni. Ennek k�vetkezt�ben mindenf�le fogyaszt�sn�vel� �szt�nz� eszk�z bevet�sre ker�l, a m�r "beetetett" fogyaszt�k �ltal v�s�rolt �lelmiszerek mennyis�g�nek tov�bbi n�vel�se �rdek�ben. Ennek ismeret�ben m�r k�nnyen �rthet�, mi�rt sz�m�t m�r a lakoss�g 25%-a elh�zottnak az USA-ban. �gy teh�t sokkal ink�bb nem eg�szs�g�gyi, hanem val�di gazdas�gi probl�m�r�l van sz�.

5. Tal�n a dr�ga hirdet�sek, vagy a fogyaszt�k sz�nd�kos f�lret�j�koztat�sa, vagy az igazs�g sz�nd�kos elhallgat�sa vezetett a mostani helyzet kialakul�s�hoz?

Val�ban �gy van. Szinte �rthetetlen sz�momra az �lelmiszer-ipari term�kek gy�rt�inak egyfajta, minden �szintes�get n�lk�l�z� magatart�sa ezen a ter�leten.
Az 1970-es 1980-as �vekben, ha sz�ba ker�lt a t�ls�ly probl�ma, csup�n kal�ri�kr�l hallhatott az ember. Val�ban ez jelenti az alapprobl�m�t. Ha t�bb kal�ri�t visz�nk be a szervezet�nkbe, mint amennyire sz�ks�g�nk van, a megmarad� t�bbletb�l keletkezik a t�ls�ly. Azt�n hirtelen felfedezt�k, hogy a zs�r nagyon k�ros az eg�szs�g szempontj�b�l. Lerak�d�sokat k�pez az �rfalakon, �s elz�r�d�sokat okozz a kering�si rendszerekben, emellett a k�v�rs�g f� okoz�j�t v�lt�k megtal�lni benne.

Teh�t l�trehozt�k a zs�rszeg�ny -"light" - �lelmiszerfajt�k k�l�n kateg�ri�j�t. B�mulatos m�don, els�k�nt fogt�k azokat az �lelmiszereket, amelyekben kor�bban egy�ltal�n nem is volt zs�r, mint p�ld�ul a cukorkaf�l�kben, �s egy�b �dess�gekben, �s egyszer�en �tc�mk�zt�k a csomagol�sukat "zs�rmentesre". Azut�n a kor�bban zs�rt is tartalmaz� k�sz�tm�nyekb�l elt�vol�tott�k a zs�rt, �s cser�ben megh�romszorozt�k, s�t meg n�gyszerezt�k a benn�k l�v� cukor mennyis�g�t. Majd r��rt�k a c�mk�re, hogy "zs�rmentes". Nem mondt�k meg a vev�nek, hogy most m�r t�bb kal�ri�t tartalmaz ahhoz k�pest, mint amikor zs�r is volt benne. A fogyaszt�knak az volt a benyom�sa, hogy zs�rmentesen t�pl�lkoznak.

Elmondhatjuk teh�t, hogy a rekl�mokb�l - ahonnan a lakoss�g t�bbs�ge a term�kekkel kapcsolatos inform�ci�it beszerzi -, az �lelmiszer forgalmaz� c�gek �ltal finansz�rozott kutat�kt�l, k�s�rleti laborat�riumokt�l, tov�bbra is azt a t�j�koztat�st kapjuk, hogy ez az �lelmiszerfajta megfelel� a sz�munkra. Val�j�ban pedig nagyon is eg�szs�gtelen, hiszen az eredm�nyek maguk�rt besz�lnek. Az �j Wellness term�keket fogyaszt�k viszont csakis �nk�pz�s�k r�v�n juthattak hozz�, a sz�mukra n�lk�l�zhetetlen inform�ci�khoz, �s semmi esetre sem a m�dia seg�ts�g�vel.

Val�ban a nagyv�rosok gazdagok �ltal lakott negyedeiben �l�kr�l elmondhat�, hogy egy t�l�nk - �tlagemberekt�l - eg�szen idegen, m�s vil�gban �lnek. Legal�bb is, az �tkez�s�ket, �s azokat a fitnesz-, valamint eg�szs�gi tan�csokat illet�en, amikben r�szes�lhetnek.

Ennek az oka pedig az, hogy a piacon jelen van m�g egy, a wellness-n�l is nagyobb ipar�g, amely a saj�t inform�ci�ival l�tja el a lakoss�got.
Egyszer teh�t ugye ott van a piacon a mintegy 1 billi� USD forgalommal rendelkez� �lelmiszer-feldolgoz� ipar, amely ontja a "zs�rszeg�ny" min�s�t�ssel ell�tott t�lcukrozott k�sz�tm�nyeit. Ezekt�l a term�kekt�l m�g ink�bb elh�znak az emberek, mint azok kor�bbi zs�rban gazdag v�ltozat�t�l.

M�sr�szr�l pedig, jelen van az az eg�szs�g�gy a saj�t 1,3 billi�s forgalm�val (az USA GDP-j�nek az 1/7-ed r�sz�t teszi ki jelenleg), amely a betegs�geink t�neteinek kezel�s�t tekinti hivat�s�nak, �s ezzel nagy haszonra tesz szert. Min�l k�v�rebb valaki, ann�l t�bb betegs�ggel is rendelkezik. Ez eddig mag�t�l �rtet�d�en hangzik. De az viszont, m�r megh�kkent� adat, hogy a 65 �vn�l fiatalabbak eg�szs�g�gyi ell�t�si k�lts�g�nek jelent�s h�nyad�t az elh�z�sb�l ered� betegs�gek kezel�s�re kell ford�tani. Teh�t �vente 1,3 billi� doll�rt tesz ki az eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�si szok�sainkb�l ered� betegs�gek t�neteinek kezel�si k�lts�ge.

�k nem t�lzottan �rdekeltek a val�s�gh� t�j�koztat�sban, mivel az a vev�k�r�k cs�kken�s�t eredm�nyezn�. Vegy�nk egy p�ld�t. Mondjuk valaki szervezet�nek hi�nya van, bizonyos vitaminokb�l �s �sv�nyi anyagokb�l �s ez�rt elmegy az orvos�hoz. Nos, az orvos vajon mit fog mondani neki? Bizony�ra azt, hogy "itt van ez a gy�gyszer, ebb�l tess�k bevenni naponta egyet", ahelyett, hogy �r�kat t�ltene el az illet�vel �s kielemezn� annak t�pl�lkoz�si szok�sait �s �letm�dj�t, annak �rdek�ben, hogy kider�tse melyik vitamin, vagy �sv�nyi anyag hi�nya okozza az adott betegs�g t�neteit.

Ma mindenki a gyors, �s a gy�gyszeres megold�s�rt van oda. Az orvosi egyetemen tanulm�nyaik befejez� orvosok k�s�bbiekben az inform�ci�ikat rendszeresen a gy�gyszergy�rak �ltal finansz�rozott kutat�int�zetekt�l kapj�k. Teh�t nem csoda, hogy az eg�szs�g�gy jelent�s r�sze a helytelen t�pl�lkoz�sunkb�l ered� ut�hat�sok kezel�s�vel foglalkozik.