"A r�gi iskolamodell �ppen annyira halott, mint az Ipari forradalom, amely l�trehozta. Lehet, hogy 50 �vvel ezel�tt kiel�g�t� volt, ha a n�pess�g 20 sz�zal�k�t szakemberr� "tan�tott�k ki", 30 sz�zal�k�t ipaross� �s hivatalnokk�, m�g a marad�k 50 sz�zal�k jobb�ra m�veletlen mez�gazdas�gi �s fizikai munk�s maradt.

De ha ezen a hozz��ll�son nem v�ltoztatunk, az nemzeti �s nemzetk�zi katasztr�f�hoz vezet. Szinte minden di�knak �n�ll�an, magabiztosan �s kreat�van kell a saj�t j�v�j�t alak�tania

M�g a fels�fok� v�gzetts�ggel rendelkez�k eset�ben is gyakran az a helyzet, hogy a tud�s, amit az egyetemen, f�iskol�n szereznek, elavul, miel�tt megkapn�k a diplom�t.

�ltal�ban igaz az, hogy az azonnali kommunik�ci�t eredm�nyez� forradalmi v�ltoz�sok k�pess� tesznek benn�nket arra, hogy rendszeresen friss�ts�k ismereteinket, �s mindenki sz�m�ra, aki rendelkezik a megfelel� eszk�z�kkel, sz�ks�g eset�n el�rhet�v� teszik a k�v�nt inform�ci�t." (r�szlet Gordon Dryen �s Jeanette Vos: A tanul�s forradalma c�m� k�nyv�b�l.)

A helyzet az, hogy a munkaad�k t�bbnyire a fant�zi�tlan "ig�slovakat" szeretik.

Az ilyen munkaer� k�pz�s�t szolg�lj�k egyar�nt jelenleg - kev�s kiv�telt�l eltekintve - �gy a hazai, mint a k�lf�ldi oktat�si rendszerek.

A kreat�v gondolkod�s elsaj�t�t�sa, m�g a szabadon v�laszhat� tant�rgyak k�z�tt sem szerepel...

A hagyom�nyos oktat�si rendszer idej�t m�lta.

Mit �r az az oktat�s, ami a gyorsan elavul� szakmai ismeretek elsaj�t�t�s�ra helyezi a hangs�lyt �s nem k�sz�ti fel a gyermekeket arra, hogy megbirk�zhassanak az �let�k sor�n jelentkez� probl�m�ikkal, melyekkel feln�ttk�nt szembe fognak ker�lni?

Term�szetesen sz�ks�g van arra, hogy az iskolapadb�l kiker�l� di�kok tudjanak �rni, olvasni, sz�molni, rendelkezzenek f�ldrajzi, term�szettudom�nyos, zenei, �s egy�b az "alap tant�rgyak k�r�be sorolt" ismeretekkel. Emellett viszont, n�lk�l�zhetetlen a sz�mukra, hogy k�pesek legyenek �n�ll�an (eg�sz �let�n kereszt�l) tanulni, �s a saj�t j�v�j�ket, karrierj�ket alak�tani.

Olyan tant�rgyakb�l lenne gyakorlati tapasztalatokra sz�ks�g�k, mint p�ld�ul a c�lkit�z�s tudom�nya, emberismeret, emberekhez �rt�s, kapcsolatteremt�s, v�ltoz�sokhoz alkalmazkod�s, kock�zatv�llal�s, d�nt�shozatali strat�gi�k, �nfejleszt�s, kudarct�r� k�pess�g, �j fogalmak megalkot�sa, pozit�v be�ll�totts�g, bizalomkelt�s, �nuralom, konfliktuskezel�s, �nbizalom megszerz�se, lelki �ll�k�pess�g, �nmagunk menedzsel�se �s v�llalkoz�i k�szs�g.

Nagyon fontos lenne m�g az iskol�ban elsaj�t�tani azokat az ismereteket, amelyekkel k�pesek lehetn�nk meghat�rozni az egy�ni er�ss�geinket (sikerg�njeinket) �s a tanul�si st�lusunkat. Ezeken a ter�leteken szerzett j�rtass�gunknak k�sz�nhet�en, sokkal t�bb es�llyel v�ghatn�nk neki az �LET-nek.

T�bbf�le intelligenci�val rendelkez�nk - �ll�tja Howard Gardner, a Harward Egyetem Nevel�studom�nyi Int�zet�nek pszichol�gia professzora.

Sajnos, az iskol�kban ezekb�l ma csup�n kett�re (nyelvi �s matematikai) helyezik a hangs�lyt. Ezeket fejlesztik �s �rt�kelik. Ennek az eredm�nye azt�n az "�lhetetlen" kit�n� tanul�k �s a "j�gh�t�n is meg�l�, �letre val�" - iskolai oszt�lyzataik szerint - �tlagos di�kok felt�n�se a munkaer�piacon...

Melyek ezek az intelligenciafajt�k?

Nyelvi (verb�lis): olvas�s, �r�s, szavakkal t�rt�n� kommunik�ci�ra val� k�pess�g. (pl. �r�k, k�lt�k, sz�nokok).

Matematikai (logikai): sz�mol�sra, logikus gondolkod�sra, okfejt�sre val� k�pess�g. (pl. matematikusok, tud�sok, jog�szok, m�rn�k�k.)

Zenei: zeneszerz�k, zen�szek, karmesterek.

Testi, fizikai (kinesztetikus): koreogr�fusok, t�ncosok, sportol�k.

Vizu�lis �s t�rbeli: szobr�szok, fest�k, navig�torok, pil�t�k, �p�t�szek.

Aj�nlott olvasm�nyok:

Tanul�si technik�k: hogyan haszn�ljuk agyunkat?
H�t m�dszer: hogyan �vjuk mem�ri�nkat?
T�z tipp: hogyan fejleszthetj�k agyunkat?
Min�l okosabb valaki, ann�l tov�bb �l

Forr�s: Kaj�rik B�la