Gondololat�breszt� gondolatok

"K�ptelen vagyok b�rkinek b�rmit megtan�tani.
Csup�n elgondolkodtatni tudom az embereket."
(SZ�KRAT�SZ)

Egy - egy d�nt�s meghozatala el�tt meg�ri t�bb szempontb�l is megvizsg�lni az adott t�mak�rt. Ehhez a vizsg�l�d�shoz szeretn�nk seg�ts�get adni n�h�ny k�rd�s, illetve gondolat felvet�s�vel. A t�m�k kiv�laszt�sa esetleges, azokat folyamatosan aktualiz�ljuk, �s �jabbakkal eg�sz�tj�k ki �ket.

Megengedhetj�k-e ma magunknak azt a luxust, hogy alkalmazottk�nt �lj�k le az �let�nket?

Az �letmin�s�g�nk meg�rz�s�hez elengedhetetlen a rendszeres testmozg�s. A mostani �letvitel�nk mellet mennyire jut erre id�nk?

Meg�ri-e annyira hajtani a p�nzt, hogy k�zben olyan dolgokat vesz�t el az ember, amit m�r p�nz�rt sem szerezhet vissza (pl. eg�szs�g, bar�tok)?

Ma m�r nem az inform�ci� birtokl�sa a fontos, hanem micsoda?

A szem�lyre szabott megold�sok kidolgoz�sa az �gyfelek sz�m�ra. Napjainkban m�r csak ezt d�jazza igaz�n a piac.
Az Internetnek k�sz�nhet�en b�rki hozz�f�rhet az inform�ci�-b�zisok t�meg�hez. Az embereknek viszont, egyre kevesebb idej�k jut a "kutat�si munka" elv�gz�s�re. K�sz haszn�lhat� receptre v�gynak, - m�ghozz� azonnal!
J�vedelemre tehet�nk szert, ha erre hajland�k vagyunk, �s k�pesek a tudtukra is hozni, hogy mi alkalmasak vagyunk erre a feladatra.

VAGYONSZERZ�S = Hat�sgyakorl�s a t�megekre

Alapigazs�g: Ha t�bb j�vedelemre szeretne szert tenni az ember, akkor hat�st kell tudni gyakorolnia a t�megekre.

Vegy�k p�ld�ul a vil�gszt�rok, �lsportol�k eset�t. Emberek milli�i az � szerepl�s�k, fell�p�s�k id�pontj�hoz igaz�tj�k a napirendj�ket. Egy bokszol� m�rk�z�s�nek megn�z�se miatt, hajland�k ak�r k�s� �jszak�ig is fennmaradni, vagy egy kedvenc sz�n�sz, el�ad�m�v�sz fell�p�s�nek idej�hez igaz�tj�k a h�tv�gi programjukat.

Nem v�letlen, hogy egy ilyen t�megek befoly�sol�s�ra k�pes szem�ly - jogosan - az �tlagkereset t�bbsz�r�s�re tesz szert.

Ugyanilyen lehet�s�g t�rul fel az "�tlagemberek" el�tt is, egy kapcsolati marketing v�llalkoz�s eset�ben. �k is emberek ezreinek az �let�re gyakorolhatnak befoly�st �gyf�l - munkat�rsi h�l�zatuk tagjai r�v�n (Pl. Wellness term�kek �rt�kes�t�se eset�ben, jav�thatnak azok eg�szs�gi �llapot�n, �letmin�s�g�n, seg�thetnek a gy�gyszerk�lts�geiket lecs�kkenteni...) Egy ilyen j�vedelemszerz�si m�dszer elsaj�t�t�s�val val�ban, emberi sorsok megv�ltoztat�s�ra ny�lik m�djuk.

Mi az igazi kock�zat az �letben?

Az igazi kock�zat az �letben az:
- ha �let�nk v�g�ig m�snak dolgozunk, �s csak t�red�k�t kapjuk meg az �ltalunk produk�lt �rt�knek,
- ha kitessz�k magunkat annak, hogy m�sok �llap�ts�k meg a munkab�r�nket, mennyit �r a tev�kenys�g�nk.

Ebben az esetben t�bbnyire azt a fizet�st fogjuk megkapni, amir�l a munkaad�nk azt gondolja, elegend� arra, hogy ne menj�nk el m�shov�, egy �jabb �ll�st keresni magunknak. R�sz�nkr�l pedig, elegend� annyi er�fesz�t�st megtenn�nk, hogy m�g ne bocs�ssanak el benn�nket...

Hol saj�t�that� el az emberekhez �rt�s tudom�nya?

A wellness tan�csad� munkat�rsak szem�lyes kapcsolatrendszerre �p�l� szolg�ltat�-t�j�koztat� tev�kenys�g�nek hat�konys�g�val a nagy c�gek a j�v�ben k�ptelenek lesznek felvenni a versenyt. A saj�t v�llalkoz�sukban szabadon "dolgoz�" �nmotiv�lt - a term�keiket kipr�b�l�, a kell� haszontapasztalatok birtok�ban l�v�, �s megfelel� �nbizalommal rendelkez� - h�l�zat�p�t�k, az emberekhez �rt�s tudom�ny�b�l magasan leiskol�zz�k a c�gek csup�n fizet�s�rt dolgoz� alkalmazottait.

Ez ut�bbiak az idej�ket a munkahely�k�n t�bbnyire �rzelemmentes �zemm�dban t�ltik, �s a potenci�lis v�s�rl�i �rdekl�d�st, nem a saj�t �letmin�s�g�k jav�t�s�ra k�n�lkoz� alkalomnak tekintik, hanem ink�bb csak �nmaguk bosszant�s�nak. Ez a hozz��ll�sukban is gyakran t�kr�z�dik.

M�g el kell majd telni egy kis id�nek, hogy a lakoss�g r�j�jj�n arra, ha val�di szolg�ltat�sban szeretne r�szes�lni, akkor a kapcsolati marketinget alkalmaz� c�gek tan�csad�ihoz �rdemesebb fordulnia, mint a hagyom�nyos c�gek alkalmazottaihoz. A sokak �ltal egyre ink�bb ig�nyelt, megk�l�nb�ztet� odafigyel�st, szem�lyes b�n�sm�dot az el�bbiek magas sz�nvonalon k�pesek biztos�tani. A mai kereskedelemre k�zismerten jellemz�, a nagyfok� szem�lytelens�g �s az interaktivit�s hi�nya.

A kapcsolati marketinget alkalmaz� c�gek gyakorlat�ban nagyon ritk�n fordul el�, hogy a v�s�rl� t�bbet tud a term�kekr�l, vagy szolg�ltat�sokr�l, mint az azokat forgalmaz�, tan�csad�.

Sz�l�nek aj�nlott - �nmaguknak felteend� - k�rd�sek

Mit vesz�thet az ember azzal, ha nem l�tja a gyermekeit fejl�d�s�k k�zben? (T�bbnyire csak est�nk�nt �s reggelenk�nt vethet r�juk egy pillant�st, mikor m�r, vagy m�g az �gyukban alszanak.)

Milyen �rz�s tudni azt, hogy gyermekeink egy�nis�g�nek kialakul�s�ra legink�bb idegen emberek gyakorolnak hat�st, �s nem mi? (Mivel nincs id�nk vel�k foglalkozni akkor, amikor m�g befoly�solni tudn�nk �ket...)

Mire szokott az ember legsz�vesebben a gyermekkor�b�l visszaeml�kezni? A sz�leit�l kapott legdr�g�bb j�t�kaira, vagy a k�z�s csal�di kir�ndul�sokra? (A gyakorlatban legink�bb az el�bbi a kivitelezhet�bb. N�h�ny t�zezer forinttal megoldhat�. Az ut�bbi, viszont id�ig�nyes, �s ebb�l egyre kevesebb �ll a mai ember rendelkez�s�re...)

A jelenlegi j�vedelm�nk lehet�v� teszi-e, hogy olyan felt�teleket biztos�tsunk a gyermekeink sz�m�ra, amilyeneket kor�bban elk�pzelt�nk?

Mit�l kellene ma legink�bb f�lnie az embernek?

Az embernek legink�bb nem att�l kellene f�lnie, hogy egy �jfajta tev�kenys�gbe belev�gva, v�llalnia kell a bizonytalant, �s a negat�v emberek kritik�j�nak az elvisel�s�t, hanem att�l, hogy az �tlagemberek m�dj�ra kell majd le�lnie az �let�t. Ek�zben nem haszn�lhatja ki a benne rejl� - eddig fel nem fedezett, �s ki nem fejlesztett - adotts�gait �s tehets�g�t.

Mi a kifizet�d�bb?

B�rbe adni a munk�nkat, tud�sunkat, energi�nkat �s id�nket, vagy ink�bb befektetni azt?

A mi javaslatunk az, hogy befektetni! Igen �m, de mibe? - hangzik a jogos k�rd�s.

Els�sorban saj�t magunkba, �j ismeretek szerz�s�be, tapasztalataink gyarap�t�s�ba �s szem�lyis�g�nk fejleszt�s�be.
Megtanulhatjuk, hogyan legy�nk k�pesek m�sok "form�ba hoz�s�ra", r�d�bbent�s�re, hogy sokkal jobb �letmin�s�gben �lhetn�nek.
P�ld�t mutathatunk abban, mik�nt lehet olyan m�don j�vedelemre szert tenni, hogy k�zben �lvezz�k is azt, amit csin�lunk.

Mire �rdemesebb ford�tania az embernek a szabad idej�t?

Arra, hogy elterelje a figyelm�t a jelenlegi probl�m�ir�l (pl. TV n�z�s, alulj�r�kban �rult, olcs� "irodalmi alkot�sok" olvas�sa, fecseg�-cseveg� r�di�m�sorok hallgat�sa ), vagy pedig ink�bb arra, hogy megtal�lja ezekre a probl�m�kra a megold�st?

H�zast�rsak sz�m�ra felteend� k�rd�s

A jelenleg folytatott tev�kenys�g�nkkel mennyi id�n bel�l lesz�nk k�pesek megteremteni azokat az anyagi felt�teleket, amelyek sz�ks�gesek ahhoz, hogy bev�lthassuk az egym�snak tett kor�bbi �g�reteinket?

Mi szeretne lenni, l�teny�szt�, vagy ink�bb zsok�?

�rdekes megfigyelni, hogy az emberek t�lnyom� t�bbs�ge arra k�pezi ki mag�t, hogy egy versenylovat j�l meglovagolva els�k�nt �rjen c�lba. A p�ld�nkban a lovat aj�nlatos egy fix �ll�ssal behelyettes�teni. Az iskol�k ontj�k a jobbn�l jobb zsok�jel�lteket.

�ltal�ban senki sem gondol arra, hogy az igazi nagy nyeres�geket egy - egy h�res derby megnyer�se alkalm�val nem a zsok�, hanem a befut� l� tulajdonosa kapja. � az, aki megteremtette a felt�teleket a zsok� sz�m�ra, hogy nyerhessen.

Ugyanez a helyzet a munkalehet�s�g teremt�s eset�ben is.

Az ipari forradalom idej�n, �s sokan m�g a k�zelm�ltban is �gy gazdagodtak meg, hogy MUNKAHELYEKET hoztak l�tre. Lehet�s�get teremtettek m�sok sz�m�ra, hogy azok eladhass�k nekik a j�vedelemtermel� er�forr�saikat (idej�ket, energi�jukat, tehets�g�ket, kreativit�sukat.) Klasszikus p�ld�ja az ilyen m�don val� meggazdagod�snak Henry FORD az aut�gy�ros.

Ma a kapcsolati marketinges c�gek r�v�n gyakorlatilag minim�lis befektet�ssel (30-50 ezer forinttal lehet ugyanezt megcsin�lni. Nincs sz�ks�g �p�letek fel�p�t�s�re, g�pek megv�s�rl�s�ra. Elegend�, ha egy marketing (embereket v�s�rl�sra �szt�nz�) szolg�ltat�sra szakosodott v�llalkoz�sba kezd�nk bele.

Ha a wellness eg�szs�gmeg�rz� filoz�fi�ra alapozott - az egy�ni ig�nyeket maxim�lisan figyelembe vev� - v�llalkoz�sunkhoz hasonl�k l�trehoz�s�ra tudunk m�sokat is �szt�n�zni, akkor hatv�nyozottan r�szes�lhet�nk ennek a most sz�let� �j ipar�gnak a nyeres�g�b�l.

Szinergikus - egym�s hat�s�t k�lcs�n�sen er�s�t� - egy�tt hat�s�t haszn�lhatjuk ki az al�bbi trendeknek: Internet, e-kereskedelem, wellness, kapcsolati marketing �s az emberi viselked�stan leg�jabb kutat�si eredm�nyinek gyakorlati alkalmaz�sa.

Forr�s: Kaj�rik B�la