De az emberek viselked�s�nek megv�ltoztat�sa igen nagy szerepet j�tszik a gazdas�gi �letben is, a kis- �s nagy v�llalkoz�sokban egyar�nt. John Kotter a Harvard Business School professzora t�bb tucat szervezetet vizsg�lt, �s meg�llap�totta, hogy "a legf�bb k�rd�s sohasem a strat�gia, a strukt�ra, a kult�ra vagy a rendszer. A dolgok m�ly�n mindig az van, hogy meg kell v�ltoztatni az emberek viselked�s�t." A vezet�k a v�ltoz�sok legf�bb �szt�nz�i, �k teszik a legt�bbet az�rt, hogy megv�ltoztass�k a munkast�lust, p�ld�ul a beosztottakkal val� b�n�sm�dot vagy a kritik�ra val� reag�l�s m�dj�t. De a v�ltoz�sok itt is csak nagyon nehezen k�vetkeznek be.

A hagyom�nyos b�lcsess�g szerint a kr�zishelyzetek jelenten�k a legnagyobb motiv�l� er�t. De �gy n�z ki, hogy ez m�gsem �gy van. Kotter professzor kutat�sai alapj�n meg�llap�totta: "A viselked�st legink�bb �gy lehet megv�ltoztatni, ha az emberek �rz�seire hatunk." Megfigyelhet�, hogy azok a v�ltoz�sok lesznek a legsikeresebbek, amelyek sor�n az emberek seg�ts�get kapnak ahhoz, hogy a probl�m�kat �s a megold�sokat az �rzelmekre, nem pedig egyszer�en a gondolkod�sm�dra hatva l�ss�k. Sajnos az ilyen m�dszereket nem tan�tj�k az iskol�kban.

George Lakoff, a kaliforniai Berkeley egyetem kognit�v tudom�nyok �s nyelv�szeti professzora r�mutat, hogy m�r a korai kutat�sok felfedezt�k az agystrukt�r�k fontoss�g�t. Az agystrukt�r�kat a k�vetkez�k�ppen defini�lja: "olyan ment�lis strukt�r�k, amik a vil�ghoz val� hozz��ll�sunkat alak�tj�k." Szerinte az agystrukt�r�k a "kognit�v tudatalatti" r�sz�t k�pezik, de a nyelv az, amivel ezeket az agystrukt�r�kat megismerj�k vagy �j agystrukt�r�kat kialak�tunk. Az emberek agystrukt�r�j�nak megv�ltoztat�s�ban a nagy kih�v�s ott van, hogy az emberek agya nem t�nyekre, hanem ezekre a keretekre, strukt�r�kra, koncepci�kra t�maszkodik. Szerinte hi�ba mondanak az embereknek igaz t�nyeket, azoknak illeszkednie kell az emberek agy�ban m�r megl�v� elk�pzel�sekhez. K�l�nben ezeket a t�nyeket nem hallj�k meg az emberek, egyik f�l�k�n be, m�sikon ki. Ezeknek a kereteknek a megv�ltoztat�sa pedig rendk�v�l neh�z.

B�r a sz�vbetegekre nem hat a hal�llal val� fenyeget�s, p�r h�t ut�n a betegek visszat�rnek eredeti szok�saikhoz, Ornish doktornak, a Kaliforniai Egyetem orvosprofesszor�nak m�gis siker�lt 333 sz�vbeteg ember nagy r�sz�n�l el�rnie egy 1993-ban v�gzett �rdekes k�s�rletben, hogy az �letviteli szok�saikban a betegs�g miatt kik�nyszer�tett v�ltoz�sokat meg�rizz�k. Seg�tettek nekik leszokni a doh�nyz�sr�l �s speci�lis di�t�t dolgoztak ki sz�mukra. K�thetente csoportos foglalkoz�son pszichol�gusok foglalkoztak vel�k, j�g�ztak, medit�ltak, relax�ci�s �s aerobic gyakorlatokat v�geztek. A program egy �vig tartott, de h�rom �v m�lva felkerest�k a betegeket ism�t, �s meg�llap�tott�k, hogy 77%-uk m�g mindig a megv�ltozott �letvitel szerint �l. Ornish professzor szerint "nem megfelel� motiv�l� er� a mag�nyos �s depresszi�s embereknek azt mondani, hogy tov�bb fognak �lni, ha lemondanak a doh�nyz�sr�l, megv�ltoztatj�k �tkez�si �s �letviteli szok�saikat. Ki akar tov�bb �lni, ha kr�nikus emocion�lis f�jdalomban szenved?"- teszi fel a k�rd�st. Ornish professzor �tfogalmazza a k�rd�st. Az �let �r�meit l�ttatja betegeivel. Meggy�zi �ket, hogy nemcsak tov�bb fognak �lni, hanem jobban fogj�k �rezni magukat, p�ld�ul hossz� s�t�kat tudnak majd tenni mellkasi f�jdalom n�lk�l, ism�t fognak tudni szeretkezni. Az � megfogalmaz�sa szerint "az �r�m er�sebb motiv�l� er� a f�lelemn�l".

Az emberek motiv�l�s�val kapcsolatban Howard Gardner, a kognit�v tudom�nyok professzora a Harvard Egyetem tov�bbk�pz� int�zet�ben a k�vetkez�ket mondja: "Ha heterog�n �sszet�tel� hallgat�s�ghoz besz�l�nk, a t�rt�netnek egyszer�nek kell lennie, amivel az emberek k�nnyen azonosulni tudnak, �rzelmekre kell hatnia �s pozit�v �lm�nyeket kell felid�znie. Ha kiscsoporthoz besz�l�nk, amelynek tagjai azonos �rt�keket vallanak �s gondolkod�sm�djuk hasonl�, az �zenet lehet �rnyaltabb �s komplexebb, de akkor is pozit�vnak, �szt�nz�nek �s �rzelmekre hat�nak kell lennie."

Az emberek motiv�l�s�ban a m�sik fontos elem egy paradoxon, amire szint�n Ornish professzor ir�ny�totta r� a figyelmet. Azt tapasztalta, hogy a radik�lis �s �tfog� v�ltoz�sok gyakran k�nnyebbek az embereknek, mint a kicsi, apr� l�p�sekben bek�vetkez� v�ltoz�sok. Az emberek �hesnek �s megfosztottnak �rzik magukat, ha nem ehetnek mindent, amit szeretn�nek, �s m�gsincsenek olyan nagy v�ltoz�sok, amik k�z�rzet�k javul�s�t gyorsan mutatn�k, vagy a s�ly-, v�rnyom�s- vagy koleszterin�rt�kek gyors cs�kken�s�vel j�rn�nak egy�tt. Szerinte a "gyors v�ltoz�sok er�s motiv�l� er�t jelentenek." Ilyen eredm�nyekn�l az emberek k�nnyebben mondj�k ki, hogy ezek olyan v�ltoz�sok, amik meg�rik a v�ltoztat�sra ford�tott energi�t. Kotter professzor m�g hozz�teszi ehhez, hogy az �zleti �letben term�szetesen nem lehet mindig radik�lis v�ltoz�sokat el�rni, de mindig fontos, hogy gyors pozit�v eredm�nyeket hat�rozzunk meg, azokat el�rj�k �s meg�nnepelj�k, mert ezek nagy emocion�lis er�t jelentenek.

�jabb fontos t�nyez� a v�ltoz�sok sikeres el�r�s�ben a folyamatos t�mogat�s. Ornish professzor k�s�rlet�nek siker�ben komoly t�nyez� volt, hogy egy �ven �t foglalkoz�sok keret�ben t�mogatta betegeit a v�ltoz�sok el�r�s�ben. A v�llalkoz�si szf�r�ban is fontos a t�mogat�s. A Xeroxn�l p�ld�ul �t akartak t�rni arra, hogy az �rt�kes�t� munkat�rsak ne csak egyszer�en a r�gi f�nym�sol�g�pek helyett �jat aj�nljanak �gyfeleiknek, hanem ismerj�k meg �gyfeleik gondjait, �s arra komplex megold�sokat k�n�ljanak. A munkat�rsaknak oktat�sokat szerveztek az �jfajta �rt�kes�t�si m�dszerr�l, az �szt�nz�ket �s a fizet�si rendszert pedig csak k�t �v ut�n alak�tott�k �t az �j �rt�kes�t�si strat�gi�hoz illeszkedve.

V�gezet�l egy �rdekes meg�llap�t�s a leg�jabb kutat�sokb�l. Kor�bban a tud�sok azt hitt�k, hogy az agy az �let korai szakasz�ban elnyeri v�gs� form�j�t, k�s�bb m�r nem tud v�ltozni. Mostans�g t�bb tud�s, k�zt�k Dr. Michael Merzenich, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint az agy teljes �let�nk sor�n k�pes a v�ltoz�sra. Ezt a felismer�st Merzenich professzor a gyakorlatba is �t�lteti, v�llalkoz�k�nt k�t szervezetet is l�trehozott. Az egyikben cs�kkent tanul�si k�pess�g� gyerekek olvas�sra tan�t�s�val foglalkoznak, m�g a m�sik c�lja, hogy megel�zz�k, meg�ll�ts�k vagy visszaford�ts�k az id�s emberek kognit�v le�p�l�s�t. Merzenich professzor szerint kulcsfontoss�g�, hogy fenntartsuk az agy tanul�sra val� k�pess�g�t. Ez pedig csak tanul�ssal �rhet� el. Ez�rt � azt javasolja, hogy kezdj�nk el nyelvet tanulni vagy hangszeren j�tszani. Az id�sekkel foglalkoz� szervezet�ben kidolgoztak egy "�zleti strat�gi�t a folyamatos ment�lis meg�jul�s �s tanul�s �rdek�ben". Ez az �n. "�t�dik napi strat�gia", mely szerint a h�t �t�dik napj�n mindenki m�st csin�l, nem a saj�t ter�let�n dolgozik. A tervez�k p�ld�ul �zleti funkci�kat l�tnak el, a szoftverm�rn�k�k pedig a marketing ter�let�n pr�b�lj�k ki k�pess�geiket.