Az emberi faj fejlődése során rendkívül jól alkalmazkodott az éhezéshez. Földünkön az elmúlt ötvenezer évben nem volt elegendő élelmiszer. Az utóbbi száz évben viszont az élelmiszeripar olyan termékeket rakott az üzletek polcaira, amelyek fogyasztásának, és természetesen a mozgásszegény életmódnak is köszönhetően, alakult ki a jelenlegi helyzet.

Az élelmiszerek előállításánál alkalmazott eljárásoknak és adalékoknak köszönhetően olyan modern étrend alakult ki, amely az emberek ízlelőbimbóit célozza meg és kényezteti, anélkül, hogy az egészségükre gondot fordítana. Egyes modern élelmiszerek eltájolják az érzékszerveinket és elősegítik, hogy észrevétlenül "túlegyük magunkat". (Nem véletlen az EU által megkövetelt, Élelmiszer Biztonsági Hivatal hazai felállításának a szükségessége).

A gyorséttermek széleskörű elterjedése is hozzájárult ahhoz, hogy meghonosodott egy olyan étrend, amely világszerte az elhízottság, és a következtében kialakuló, krónikus betegségek járványát okozza.

A mai ember szervezete mennyiségileg túl-, minőségileg pedig, alultáplált.

Körülbelül tízezer évvel ezelőtt kezdődött el mindez, amikor a Közel-Keleten felfedezték a búzát, ami biztonságot hozott az élelmiszer gazdaságba. Addig az ember, ha éhes volt, gyökereket, vagy bogyókat keresett magának, és szerencsés volt, ha sikerült egy- egy vadállatot, pl. egy bölényt elejtenie. Ha egy ilyen kivételes alkalomra sor került, akkor az emberek többnyire annyira ki voltak éhezve, hogy jól belakmároztak, mivel nem tudták, hogy mikor lesz legközelebb ilyen alkalmuk.

Ma már nincs ilyen gond. Az emberek esznek, ha unatkoznak, ha boldogok, vagy boldogtalanok, bármikor van lehetőség a falatozásra.

A mai kor embere túlzottan elkényelmesedett. A TV készüléket távirányítóval működteti, hasonlóan a garázsajtóhoz. Lusta arra, hogy harminc percet főzéssel töltsön, inkább pizzát rendel, amit házhoz szállítanak neki. Nem mossa le az autóját, inkább elviszi az automata mosóba. A kutyáját nem sétáltatja, csak kiengedi. Vásárolni sem jár el, hanem az interneten rendeli meg a szükséges cikkeket. Lépcső helyett a liftet és a mozgólépcsőt használja. Autójával igyekszik a lehető legközelebb parkolni az épület bejáratához.

Amikor hajdanán a természet megáldott bennünket a törzsünk középtáján felgyülemlett zsírtömeggel, azzal a céllal tette, hogy túléljük az éhínséges időszakokat. A szervezetünkben tárolt zsírtömeg nagyszerű szervként működik. Tele van hormonokkal és olyan összetevőkkel, amelyek segítenek a fertőzéseket és gyulladásokat túlélni, amelyek éhezésünk alatt érhetnek bennünket. Tehát a zsírsejtek nem csupán plusz teherként egyszerűen egy "zsírzsákot" képeznek. Olyan hormonokat is tartalmaznak, amelyeket a gyógyszeripar drága költségeken állít elő, és amelyek befolyásolják az immunrendszer működését is. Ezért beszélünk májbetegségről, cukorbetegségről, szív- és tüdőbetegségről, amikor túl sok kalóriatartalmú ételt fogyasztunk és a fel nem használt kalória következtében szinte a test minden szerve károsodik.

Nem csak a túlzott zsírfogyasztás járul hozzá a kalóriatöbblet keletkezéséhez, hanem a sok - rossz típusú - szénhidrát is. Ez utóbbi ugyanis, ha nem kerül felhasználásra, zsír formájában tárolódik a szervezetünkben.

Milyen ételeket és élelmiszereket fogyaszt leggyakrabban a mai ember?
A csipszeket, rágcsálnivalókat, pattogatott kukoricát, világos sört, zsírszegény margarint - ami 100%-ban zsír, antibiotikus hozamfokozókkal előállított húsokat, süteményeket, kekszeket, tésztákat, fagylaltot és üdítő italokat.
Nézzük meg, hogyan is alakult egyes élelmiszerek összetétele az elmúlt 40 évben.

A Coca Colában 1950-ben 100 kalória volt, ma egy ugyanolyan üvegnyiben 630 kalória van. Ez rengeteg. Egy gyermek, vagy egy nő - akinek a szervezete minden nap 1200 kalóriát éget el - napi energiaszükségletének a felét egy pohár kóla teszi ki. Rengeteg üdítőital fogy például az iskolákba kihelyezett ital-automatákból. Az elfogyasztott fölösleges cukrok 49%-a ilyen italokból származik.

Az ötvenes években egy hamburger 280 kalóriát tartalmazott. Ma egy dupla hamburger sajttal 1120 kalória.

Ugyancsak félrevezető szerepet töltött be a közismert táplálékpiramis. A hivatalos álláspont szerint a piramis alján helyezkedő, többnyire finomított szénhidrátok - sütemények, tésztafélék, kekszek - fogyasztása volt a leginkább ajánlott. Zöldség és gyümölcs alig szerepelt a javaslatban. Majdnem csak cukrok és zsírfélék.

A kilencvenes évek végén megjelent már az újabb táplálékpiramis. Ebben az alsó sort a gyümölcsök és zöldségek foglalják el, majd következnek a teljes kiőrlésű gabonakészítmények, alacsony zsírtartalmú ételek, fehérjék és a csúcson a fűszerek mellet megjelentek a táplálékkiegészítők is! Ez így már valóban az egészséget szolgálja.

Mi a megoldás az elhízásra?

Nincs csodagyógyszer!

Az embereknek meg kell tanulni kihagyni az étrendjükből ezeket az említett - járványként jelentkező - bajokat kiváltó élelmiszereket és ételeket. Egy fő étkezésüket célszerű kiváltani teljes értékű tápanyagtartalmú étrend kiegészítőkkel, és egészségtudatos, a rendszeres testmozgást is magába foglaló életmódra kell áttérni.