Mik is azok a szabad gykk?
A szabad gykk rosszak lehetnek az egszsgnk szmra. Egyszeren szlva a szabad gykk rossz fik, akik ellennk vannak az antioxidnsok pedig a j fik, akik megvdenek bennnket.
De nzzk egy kicsit kzelebbrl a dolgot. Bizonyra mg emlksznk a kmiark anyagra, amikor azt tanultuk, hogy a kmiai elemek alap vagy legkisebb ptkvei az atomok. Az atomnak van egy magja, amely szubatomrszecskket tartalmaz, ezek a protonok s a neutronok. Normlis esetben az atommag krl elektronprok keringenek, akr a bolygk a Nap krl. A molekulk atomcsoportokbl llnak, amelyeket ezek az elektronprok tartanak ssze. Nha azonban a kmiai reakcik sorn egy elektron elszabadul a molekulbl, szabad gykt kpezve ezzel. A szabad gykk olyan ingatag s reaktv rszecskk, amelyek egy msik elektron utn kutatnak, hogy j prt hozzanak ltre. Krost hatsukat azzal fejtik ki, hogy testnk p sejtjeibl igyekeznek elvenni a keresett elektront.
A tudsok szerint a szabad gykk gyorstjk az regedsi folyamatot. Az let rsze, hogy regsznk - minden egyes nap minden egyes msodpercben. Br az regedsi folyamat meglltsra nem vagyunk kpesek, tehetnk lpseket, hogy az egszsgnket a korral megrizzk.
A szabad gykk kpzdsnek bizonyos ismert okai mint a dohnyzs vagy a napfny hatsa kros hatssal van a klsnkre s a kzrzetnkre.
A lgszennyezs, a mrgez vegyszerekkel val rintkezs - mg a leveg is, amit bellegznk, vagy a sportols is szabad gykk kpzdshez vezet a szervezetnkben.
Mirt kell tartanunk a szabad gykktl?
A szabad gykk nagy reakcikpessg, rvid let molekulk, amelyek kpesek a testnkben tallhat fehrjk, zsrok s mg a DNS krostsra is. A testnk sejtjeiben tallhat DNS minden nap krlbell 75 ezer tmadst kap a szabad gykktl. A legtbb srlst a testben tallhat javt enzimek helyre tudjk lltani, de az a kevs srls, amit nem sikerl kijavtani, az id mlsval halmozdik, s fokozhatja a szoksos regedsi folyamattal jr problmkat.
|